DÍLI----Timor-Leste nia populasaun maioria moris Agrikultor maibe hare fila fali ba iha produsaun argrikula menus tebes tan ne’e tuir planu Sekretariadu Estadu Kooperativa (SEKoop) Kontinua Fokus ba Setor Kooperativa hodi hasa’e Produsaun Agrikula iha rai laran.

Tuir SEKoop Arsenio Pereira da Silva hatete Bazeia ba dekretu Lei nu 16/2015 Fo dalan, hodi fo kbiit ba iha SEKOOP fokus ba iha kooperativa hodi hasa’e Produsaun Agrikula, alende ne’e bazeia ba SEKoop nia programa tau ninia etapa katak oinsa bele fokus ba ida ne’e.

“Ami fokus iha ida maibe integra ka halo integradu ho sel-seluk, ne’ebe ami fokus iha kooperativa produsaun Shourgo tau ona ninia naran, katak Shourgu i ema sira ne’ebe tau ona nia naran sira mak deside bazeia ba Historia, bazeia ba sira nia aktividades lor-loron i integradu tamba agrikultor iha TL maioria,” hateten SEKoop Arsenio Perreira ba Jornlista BT, iha Edifisiu Fomentu Mandarin Kuarta-Feira (23/10/2019).

Nia dehan, Governu kontinua fokus ba Setor Kooperativa hodi hasa’e Produsaun Agrikula tamba bazeia ba levantamentu dadus ne’ebe mak iha, SEKoop tarjeitu katak rai sira ne’ebe ke hosi membru Kooperativa kada uma kain sira oferese bele produz.

“Governu kontinua fokus ba Setor Kooperativa hodi Hasa’e Produsaun Agrikula ne’e hala’i liu ba Batar Kayrala tamba Sira deside katak agora Batar Kayrala, ema nain hirak ne’e bolu Batar Kayrala hanesan sai nasionalisme ba Batar ne’e, depois iha funsaun barak, ne’ebe usaha par integra mos ho produsaun sel-seluk,” katak nia.

Nia afirma katak atu Integra Produto seluk hanesan mak sei produs Batar Kayrala, produz Na’an, produz Ikan, produz Manu nomos produs produtu sira sel-seluk tan tanba nia iha siklu ne’ebe bele ba mai integra produto sel-seluk. Ho metodu Levantamentu dadus katak iha Timor-Leste iha produto saida deit sira bele produz no iha valor ekonomis maibe importante mos labele haluha iha valor sosial, valor kultural ne’ebe mak iha intervensaun sira ne’e.

Tamba ohin loron timoroan iha partensia kosta sul ne’e iha mega projeitu sira hanesan Refinaria petrokimia iha Betanu tamba kuandu lao ona setor kooperativa ninia kontribuisaun liu hosi ida. “Ami nia servisu barak ba iha parte ne’eba par enkoraja sira ne’ebe mak envolve aan iha kooperativa iha ona oinsa sira bele produz, bainhira Produz ona ne’e tenke diversifika produsaun sira ne’e par oinsa iha nia Valid change ne’e bele responde ba necesidade merkadu Tamba merkadu ida mak ne’eba ona,” Salienta nia.

Tamba ne’e tenke interligadu ho petrokimia sei la’o hela iha Betano oinsa Timoroan prepara fa’an Modo, Fa’an Manu Tolun, Fa’an Na’an peluang ida ne’e agora Governu fasilita oinsa par sira bele fa’an ida ne’e. Nia dehan tan, La’os Setor kooperativa maibe oinsa ho produto sel-seluk nomos monu tun hosi ne’e, setor privadu mos tenke halo nusa par bele kolabora ida ne’e, ida-idak ne’ebe envolve aan iha kooperativa ida mos bele hala’o funsaun ninia fatin oinsa par bele akomoda nia par depois akomoda ida ne’e ba halo distribuisaun ba merkadu ka ba konsumidores direita.

“Foin dadauk mos ami ba halo sosializasaun konjunta ho Timor GAP tamba kuandu projeitu ne’e la’o oinsa ho preokupasaun ida ne’e, Foin dadauk Governu atu komprensa sira ne’ebe halo sira nia rain ne’e sira sei nafatin,” hateten nia.

Entaun ho buat sira ne’e, kuandu mega projetu sira ne’e la’o diak espera katak osan sei barak tama, Ne’ebe agora oinsa par labele osan mout deit ka labele uja futu deit maibe par osan ne’e bele nia iha sustentabilidade mezmu nia iha direitu katak uma kain ida ne’ebe hetan maibe oinsa hanesan Governu liliu setor kooperativa ami fasilita sira par sira envolve aan iha kooperativa par depois sira nia osan ne’ebe simu ne’e nia iha sustentabilidade nomos bele investe fali iha buat seluk.

‘Investe buat seluk ne’ebe ke liliu ita bele investe iha produtivu para ida ne’e hanesan siklus ida par depois sira fila fali fornese ba ita nia ema sira ne’ebe mai hosi fatin seluk bele hare servisu iha ne’eba, hakarak ka lakohi ema ba tenke ser presiza andar aifuan ne’e presiza Na’an iha saude diak, iha kondisaun ne’ebe diak, iha fiziku par nia ba servisu, presiza halai itoan proteinas mineral par sira bele konsumo,” Informa Arsenio. (BT)