DÍLI----Promove no Próteze Produtu Rai Laran liu husi partisipasaun agrikultór hodi hasa’e produsaun lokál atu ba ekonomia sustentabel Diretór Sentru Lojístika Nasionál Agostu Junior Trindade rekoñese duni iha polítika balun ne’ebé mak presiza hadi’a hodi hasa’e produsaun rai laran tanba ne’e oras nee iha ona program integradu balun atu bele implementa hodi servisu hamutuk ho agrikultór sira hodi bele hasa’e produsaun produtu lokál no mós bele fó rendimentu ba uma kain ida-ida.

‘’Programa integradu ne’ebé mak parte sentru lojístika nasionál identifika atu bele hadi’a hodi fó benefísiu ba agrikultór sira mak hanesan kapasitasaun utilizasaun ba produtividade, tuir dadus ne’ebé mak iha rai ne’ebé mak produtivu tebes hodi utiliza husi agrikultura atu bele promove produsaun lokál hamutuk 85.780.000 hectares, maibé foin mak bele utiliza hectares 15.139.54 ba natar sira.’’ Dehan Diretór National Lojístika Nasionál Agostu Junior. ‘’Maibé rai ne’ebé mak bele koleta duni produtu ho di’ak mak ho total hectares 15.129,35 tanba iha rai produtivu balun ne’ebé mak la konsege koleta tanba ho rasaun mudansa klimátika hodi afeta ba fallha koleta.

‘’Hare ba produsaun produtu rai laran hanesan Foos Rai iha rai laran ne’ebé mak la iha balansu hodi implika ba menus produsaun mak sentru Lojístika nasionál servisu hamutuk ho parseiru dezenvolvimentu JICA no ministériu Agrikultura halo estudu komparativu hodi define valor produsaun ba produtu iha munisípiu balun mak hanesan, iha munisípiu Maliana kapasidade rai ba produsaun bele hetan 3,3 to’o 2,9 produtivu, maibé iha munisípiu Baukau iha sub distritu Laleia no Vemasse bele hetan 6,4 rai produtividade maibé rata-rata 3.6. ’’Dehan Diretór Sentru Lojístika Nasionál Agostu Junior Trindade iha salaun Joao Paul II Komoro Dili, Sexta-Feira (22/11/2019)

‘’Husi produtivade rai ba agrikultura mak bele ona halo produsaun ba haree-kulit kada tinan total 55.189.000 tonelada husi agrikultura tomak iha territóriu Timor Laran, husi nee hetan 60% ba Foos Rai bainhira produs tiha ba Foos Rai. Tan nee Foos Rai hamutuk 33.113.000 tonelada kada tinan.’ ’Nia informa. Tan nee osan ne’ebé mak hetan husi produsaun Foos Rai mak sei to’o 1400 to’o 1600 Dollar Amérika kada hectare.

Agostu Junior hatutan katak tuir dadus husi Organizasaun Alimentár Mundiál no Ministériu Agrikultura no peska hetan ona dadus konkretu katak kada tinan ida komunidade Timor ida bele konsume Foos Rai 106 kg tan nee mak tuir sensu populasaun ba total populasaun Timor-Leste oras nee iha ona populasaun hamutuk 1.261.480 populasaun mak konsume Foos Rai entaun Timor-Leste nia produsaun menus liu kompara ho populasaun ne’ebé konsume. 

‘’Hare ba populasaun ne’ebé mak oras nee kada tinan aumenta ba beibeik mak presiza tebes atu koopera di’ak ho parte grupu agrikultura lokál sira hodi bele hasa’e produsaun rai laran liu-liu ba hare kulit atu nune’e bele responde ba nesesidade konsumidór sira iha Timor-Leste tomak. Tanba oras nee ministériu Agrikultura no peska identifika ona katak rai prioridade ba area agrikultura nian barak mak sidauk bele utiliza didi’ak husi agrikultór sira atu bele hasa’e kapasidade produsaun ba produtu rai laran.’’ Informa Nia. (BT)